Kedves, hangulatos kép, ahogy azt megszoktuk. Dezső bácsi
ui: szerintem andersen hazájában nem lehet túl népszerű a krumpli, hiszen ott nem is terem meg! :-))) (Ha mégis tévedek, örömmel várom a felvilágosítást. :-)))
A kép visszatükrözi a mese gondolatvilágát...Aki még nem olvasta,az tegye meg.Hans Christian Andersen írta, aki maga is nagy nélkülözésben töltötte gyermekkorát. A mesével az volt a célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a szegényekre. Ezzel a történettel a világ minden táján sok felnőtt és gyerek hívet szerzett magának.
Tévedések sorozata a hozzászólásokban!!! -Először is Judit néni: Andersen apja igaz, hogy szegény cipész volt, és Andersen 11 éves korában meghalt, de Andersen ekkor otthagyta az iskolát, és otthon az összes akkor beszerezhető színdarabot elolvasta. Kérdés, miből futotta neki erre, ha annyira szegény volt?? Majd 14 évesen a királyi színháznál zenész lett, ezután 17 évesen a színház igazgatósága és VI. Frigyes király támogatásával egyetemre járhatott. Később sokat utazott, még Mohácson is járt. (Szerintem ekkor üzenhette meg Kittinek, hogy rajzolja meg a kis gyufaárus lányt.) -Másodsorban Dezső bácsi (aki most már harmadíziglen velem kötözködne, ha hagynám): Meg vagyok döbbenve! Még hogy Andersen hazájában nem terem meg a krumpli! Mint tudjuk, Andersen bácsi dán volt. Dánia pedig fontos burgonyatermelő ország. Természetesen fogyasztják is, hiszen tudják, hogy finom. A vilagvarosai.hu oldalon Dániáról az alábbi - egyébként az alapvető kulturáltsági műveltséghez szervesen hozzátartozó - információt találjuk: "A dán ételek fő alapanyaga a hal, a különböző húsok és a burgonya. Hagyományos ételeik közé tartozik a hvid labskovs, ami kockára vágott marhahúsból készült pörkölt, fűszeres krumplival." - Na ehhez mit szól, Dezső báttyám???!!! Megjegyzendő, hogy bár Dániában nem mindenhol termékeny a talaj, mégis az ország területének 62 %-át használják növénytermesztésre (ami világrekord). Elsősorban óceáni éghajlathoz alkalmazkodó növényeket termesztenek: árpa, rozs, burgonya, takarmánynövények, len. Dániában és Izlandon a burgonya és a takarmány növények termesztése jelentős, bár jellemzőbb az állattenyésztés. (Csupán zárójeles megjegyzésként konstatállom: a kitört izlandi tűzhányó közelében érdemes lenne hamuban sült krumplit termeszteni.) -Harmadik megjegyzésem: Andersen más módon is kapcsolódik a burgonyához, pl. van egy meséje, A kis hableány, amiben a sellő kirőly legkisebb lánya feljön a szárazföldre krumpliért, de ott szerelmes lesz a hercegbe, és meghal. Na az egy igazán szép szomorú történet, azt kéne egyszer megfesteni, lehet, hogy meg is teszem. netuddki
Azért meg kell jegyezzem, ez az Andersen nem kímélte a mesehőseit: -A kis gyufaárus lányt cipő nélkül megfegyasztja. -Az ólomkatonát elolvasztja (Bizton úgy gondolta: egy megfagyott, egy meg elégett, akkor egálban vagyunk) -Az ezüsthuszast kilyukaszttatja -A kis hableányról már írtam, ő is meghalt a mese végére -A repülő ládát elovaszttatni nem tudta, ezért elégettette -A rút kiskacsát folyamatosan diszkriminálják fiatal korában -A fülemüle besúgó a császár udvarában (bár negatív színben tüntette fel, de ő legalább túlélte a mesét...) -Üdítő kivételként csupán a Hókirálynő végződik pozitívan.
Még jó, hogy nem voltam óvodás, elképzelni is rossz, hogy ilyen rémítő történetekkel stresszeltek volna.... netuddki
Láthatod óvodás nem volt kedves Netuddki(nem volt gyerekszobája),egyből a gimnáziumba íratták meggyötört szülei...Most pedig edzi kimeríthetetlen tudásával a fáradt gimiseket a jövő évi érettségire... Aki ezeket a történelmi,irodalmi,fizikai,matematikai,kémiai,biológiai stb...kutatásokat nyomon tudja követi annak tuti sikerül a vizsga!!!!Kitti így kell "hozzáálni" az olvasáshoz!Puszi:Judit
De nem ez az utolsó! És sokunknak nagyon tetszik, ez biztos! A művészet megítélése egyébként is elég szubjektív (lásd a kommenteket?!). Sok-sok örömet az alkotásban! Merci
Nekem kedvenc mesém volt a kis gyufa árus lány, meg a rút kiskacsa gyerekkoromban. Igaz csak később értettem meg a lényegét. Én úgy hallottam anno jó pár évvel ezelőtt, hogy a rút kiskacsát is magáról írta Andersen mivel nem fogadták el őt először. Nem tudom jók e az információim, de ha valaki tollat ragad, mindegy, hogy írásra vagy rajzolásra, vagy esetleg festésre, az érzelem világát fejezi ki. Mindegy, hogy fizikailag gazdag, az érzelem villága lehet "szegény" sajnálatra mélltó. Ezt csak ő tudja, aki alkotja, a művész, és ezt szeretné valahogy kikiáltani a világ felé.
De lehet fizikailag szegény nagyon gazdag érzelem világgal. Lehet, hogy annakidején egyezett az érzelem világom Anderzenével, azért értettem meg annyira.
Ápr. 23.-i kommentemben már felhívtam a figyelmet Andersen negatív hangulatú - kimenetelű - meséire. Persze a mesetörténelemben találhatunk az övénél kirívóbb eseteket is, elég csak Milne Micimackójára gondolnunk! No, az aztán mindenen túltesz, nincs szereplője, aki ne küzdene valamilyen mentáli problémával: Füles depressziós, Malacka bizonytalan, a Nyuszi rideg és kimért, a Bagoly okoskodik. Az egész mese legkiélezettebb helyzete, mikor a klausztrofóbiás főhős falási rohama után (újabb jellemgyengeség!) beszorult kelletlen, érdes modorú vendéglátója (Nyuszi) szuterénjének kijárati nyílásába. A nyúl - egy általában az üldözött szerepébe kényszerülő mesehőstől elfogadhatatlan módon - híján volt mindenfajta empatikus készségnek, és kísérletet sem tett az áldozat megnyugtatására, sőt minden lehetséges módon az elkövetett bűn súlyosságára emlékeztette, és saját várható nehézségeit hangsúlyozta. Nem csoda, hogy a szabadulásra egy hetet kellett várni. A nyúl nem hazudtolta meg magát, és a rendelkezésére álló hét napban a kiszolgáltatott medve hátsó végtagjait - morálisan vállalhatatlan módon - törölközőtartónak használta. Tanulság: ne olvass mesét, nem csoda, hogy Andersen már 14 éves korára kiolvasta Shakespeare összes művét. netuddki
Végkövetkeztetés:akkor igazolódik ebben az esetben is amit egyik hozzászólásában írt netuddki,hogy a medvék az utóbbi 20-30 évben negatív főszereplői a történeteknek...És ehhez szorosan kapcsolódik(???!!!!) a kis gyufa áruslány és Andersen gazdag érzelem világa mint pozitív tényező!J.SZ.
Én úgy gondolom, hogy a mesebeli figurákat is csak emberekről mintázták. Bár én szeretem a Micimackó mesét is, én más jelzőkkel illetném őket. De lehet mindenkinek más és más a véleménye, hiszen szívből szól a száj.
A mű tetszik, de továbbra is javasolnám, hogy a leányka árusítson kevésbbé tűzveszélyes dolgot, pl. krumplit.
ReplyDeletenetuddki
Ez nagyon tetszik! A kép hangulata mindent elárul a meséről, kiválóan sikerült, gratulálunk! Merci
ReplyDeleteKedves, hangulatos kép, ahogy azt megszoktuk.
ReplyDeleteDezső bácsi
ui: szerintem andersen hazájában nem lehet túl népszerű a krumpli, hiszen ott nem is terem meg! :-))) (Ha mégis tévedek, örömmel várom a felvilágosítást. :-)))
A kép visszatükrözi a mese gondolatvilágát...Aki még nem olvasta,az tegye meg.Hans Christian Andersen írta, aki maga is nagy nélkülözésben töltötte gyermekkorát. A mesével az volt a célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a szegényekre. Ezzel a történettel a világ minden táján sok felnőtt és gyerek hívet szerzett magának.
ReplyDeleteTévedések sorozata a hozzászólásokban!!!
ReplyDelete-Először is Judit néni:
Andersen apja igaz, hogy szegény cipész volt, és Andersen 11 éves korában meghalt, de Andersen ekkor otthagyta az iskolát, és otthon az összes akkor beszerezhető színdarabot elolvasta. Kérdés, miből futotta neki erre, ha annyira szegény volt?? Majd 14 évesen a királyi színháznál zenész lett, ezután 17 évesen a színház igazgatósága és VI. Frigyes király támogatásával egyetemre járhatott. Később sokat utazott, még Mohácson is járt. (Szerintem ekkor üzenhette meg Kittinek, hogy rajzolja meg a kis gyufaárus lányt.)
-Másodsorban Dezső bácsi (aki most már harmadíziglen velem kötözködne, ha hagynám):
Meg vagyok döbbenve! Még hogy Andersen hazájában nem terem meg a krumpli! Mint tudjuk, Andersen bácsi dán volt. Dánia pedig fontos burgonyatermelő ország. Természetesen fogyasztják is, hiszen tudják, hogy finom.
A vilagvarosai.hu oldalon Dániáról az alábbi - egyébként az alapvető kulturáltsági műveltséghez szervesen hozzátartozó - információt találjuk:
"A dán ételek fő alapanyaga a hal, a különböző húsok és a burgonya. Hagyományos ételeik közé tartozik a hvid labskovs, ami kockára vágott marhahúsból készült pörkölt, fűszeres krumplival." - Na ehhez mit szól, Dezső báttyám???!!!
Megjegyzendő, hogy bár Dániában nem mindenhol termékeny a talaj, mégis az ország területének 62 %-át használják növénytermesztésre (ami világrekord). Elsősorban óceáni éghajlathoz alkalmazkodó növényeket termesztenek: árpa, rozs, burgonya, takarmánynövények, len. Dániában és Izlandon a burgonya és a takarmány növények termesztése jelentős, bár jellemzőbb az állattenyésztés. (Csupán zárójeles megjegyzésként konstatállom: a kitört izlandi tűzhányó közelében érdemes lenne hamuban sült krumplit termeszteni.)
-Harmadik megjegyzésem:
Andersen más módon is kapcsolódik a burgonyához, pl. van egy meséje, A kis hableány, amiben a sellő kirőly legkisebb lánya feljön a szárazföldre krumpliért, de ott szerelmes lesz a hercegbe, és meghal. Na az egy igazán szép szomorú történet, azt kéne egyszer megfesteni, lehet, hogy meg is teszem.
netuddki
Azért meg kell jegyezzem, ez az Andersen nem kímélte a mesehőseit:
ReplyDelete-A kis gyufaárus lányt cipő nélkül megfegyasztja.
-Az ólomkatonát elolvasztja (Bizton úgy gondolta: egy megfagyott, egy meg elégett, akkor egálban vagyunk)
-Az ezüsthuszast kilyukaszttatja
-A kis hableányról már írtam, ő is meghalt a mese végére
-A repülő ládát elovaszttatni nem tudta, ezért elégettette
-A rút kiskacsát folyamatosan diszkriminálják fiatal korában
-A fülemüle besúgó a császár udvarában (bár negatív színben tüntette fel, de ő legalább túlélte a mesét...)
-Üdítő kivételként csupán a Hókirálynő végződik pozitívan.
Még jó, hogy nem voltam óvodás, elképzelni is rossz, hogy ilyen rémítő történetekkel stresszeltek volna....
netuddki
Láthatod óvodás nem volt kedves Netuddki(nem volt gyerekszobája),egyből a gimnáziumba íratták meggyötört szülei...Most pedig edzi kimeríthetetlen tudásával a fáradt gimiseket a jövő évi érettségire...
ReplyDeleteAki ezeket a történelmi,irodalmi,fizikai,matematikai,kémiai,biológiai stb...kutatásokat nyomon tudja követi annak tuti sikerül a vizsga!!!!Kitti így kell "hozzáálni" az olvasáshoz!Puszi:Judit
Nagyon szep kis oldal, igenyes rajszokkal, gratulalok.
ReplyDeleteElneszest a rossz hejesirasert, meg nem sokat tudok magyart.
S.W.
Köszönöm Merci és Judit! :) Sajnos a kép nem ért el helyezést
ReplyDeleteKedves S.W! Köszönöm. Örülök, hogy tetszik az oldal.
De nem ez az utolsó! És sokunknak nagyon tetszik, ez biztos! A művészet megítélése egyébként is elég szubjektív (lásd a kommenteket?!).
ReplyDeleteSok-sok örömet az alkotásban!
Merci
This comment has been removed by a blog administrator.
ReplyDeleteKöszi Merci :)
ReplyDeletePöttöm Panna a kedvencem Andersen meséi közül. :)
ReplyDeleteDe ez is nagyon aranyos, csak nagyon szomorú... :)
A kép viszont nagyon kedves! :)
Nekem kedvenc mesém volt a kis gyufa árus lány, meg a rút kiskacsa gyerekkoromban. Igaz csak később értettem meg a lényegét. Én úgy hallottam anno jó pár évvel ezelőtt, hogy a rút kiskacsát is magáról írta Andersen mivel nem fogadták el őt először. Nem tudom jók e az információim, de ha valaki tollat ragad, mindegy, hogy írásra vagy rajzolásra, vagy esetleg festésre, az érzelem világát fejezi ki. Mindegy, hogy fizikailag gazdag, az érzelem villága lehet "szegény" sajnálatra mélltó. Ezt csak ő tudja, aki alkotja, a művész, és ezt szeretné valahogy kikiáltani a világ felé.
ReplyDeleteDe lehet fizikailag szegény nagyon gazdag érzelem világgal. Lehet, hogy annakidején egyezett az érzelem világom Anderzenével, azért értettem meg annyira.
ReplyDeleteÁpr. 23.-i kommentemben már felhívtam a figyelmet Andersen negatív hangulatú - kimenetelű - meséire.
ReplyDeletePersze a mesetörténelemben találhatunk az övénél kirívóbb eseteket is, elég csak Milne Micimackójára gondolnunk! No, az aztán mindenen túltesz, nincs szereplője, aki ne küzdene valamilyen mentáli problémával: Füles depressziós, Malacka bizonytalan, a Nyuszi rideg és kimért, a Bagoly okoskodik. Az egész mese legkiélezettebb helyzete, mikor a klausztrofóbiás főhős falási rohama után (újabb jellemgyengeség!) beszorult kelletlen, érdes modorú vendéglátója (Nyuszi) szuterénjének kijárati nyílásába. A nyúl - egy általában az üldözött szerepébe kényszerülő mesehőstől elfogadhatatlan módon - híján volt mindenfajta empatikus készségnek, és kísérletet sem tett az áldozat megnyugtatására, sőt minden lehetséges módon az elkövetett bűn súlyosságára emlékeztette, és saját várható nehézségeit hangsúlyozta. Nem csoda, hogy a szabadulásra egy hetet kellett várni. A nyúl nem hazudtolta meg magát, és a rendelkezésére álló hét napban a kiszolgáltatott medve hátsó végtagjait - morálisan vállalhatatlan módon - törölközőtartónak használta.
Tanulság: ne olvass mesét, nem csoda, hogy Andersen már 14 éves korára kiolvasta Shakespeare összes művét.
netuddki
Végkövetkeztetés:akkor igazolódik ebben az esetben is amit egyik hozzászólásában írt netuddki,hogy a medvék az utóbbi 20-30 évben negatív főszereplői a történeteknek...És ehhez szorosan kapcsolódik(???!!!!) a kis gyufa áruslány és Andersen gazdag érzelem világa mint pozitív tényező!J.SZ.
ReplyDeleteÉn úgy gondolom, hogy a mesebeli figurákat is csak emberekről mintázták. Bár én szeretem a Micimackó mesét is, én más jelzőkkel illetném őket. De lehet mindenkinek más és más a véleménye, hiszen szívből szól a száj.
ReplyDelete